URANIZMUS, URANITA VALLÁS

 

Az Uranizmus a Vízöntõkor új vallása. Nem a hagyományos vallások ellenére jött létre, hanem inkább azok végösszegeként. Ez a végösszeg a szeretet, a részvét, Isten. Uránia nem más, mint az Univerzum Megszemélyesítõje, az Isteni Anya, aki a többezer éve uralmon levõ maszkulin világkép Atyaistenének a duálpárja, nõnemû megfelelõje, kiegészítõje, ahogy a hímnemû Jang kiegészítõje a nõnemû Jin. A hindu isteneknek még volt duálpárjuk: Shivának Párvatí, Vishnunak Szaraszvatí, Krishnának Rádharáni, Buddhához Tárá tartozik, a Teremtõ-Fõisten Purusa duálpárja az anyagi világ-Prákriti.
Ez a dualitás burkoltan megvan a kereszténységben is: Jézus duálpárja Mária, de Õ már nem hitvesi hanem anyai minõségben. Más verzió szerint Jézus a Võlegény, és az Anyaszentegyház a Menyasszony. Uránia a görög mitológiában a Tudomány Istennõje, múzsája. Hozzá tartozik a csillagos égbolt. Az egyiptomiaknál Nut volt az éjszakai égbolt istennõje. Tehát Uránia nem ujjból-szopott lény: többezer éves elõképei vannak. Mért éppen Õt választottam vallásom Istennõjének? Az eddigiekbõl nyilvánvaló. Mert úgy érzem, hogy minden hibája ellenére a tudomány lesz a világ megváltója. Mert beszélhettek a papok akármennyit, mégiscsak a penicillin mentette meg embermilliók életét, az elektronika formálta át úgy a bolygónkat, hogy a Teremtõje se ismerne rá, és ne csak a rosszat lássuk, de a jót is. Az Uranita elsõsorban a tudománnyal foglalkozik. De, ahogyan a kvadromatika egész szelleme sugallja: ebben benne van a mûvészet, a mágia és a vallás is. A keresztényeket, buddhistákat, krishna-hívõket, mohamedánokat, zsidókat mind-mind jellemzi valami sajátos, senki mással össze nem téveszthetõ tevékenység. Megvan a szent iratuk is: Biblia, Korán, Tripitáka, Tóra, Talmud, Bhagavad-Gíta, Védák, stb. Ugyanígy, az Uranitáknak is megvan a maguk jellegzetes tevékenysége: ez a tudomány mûvelése, a matematika, fizika vagy kémia, vagy bármi más, amellyel a Természet mûködtetõ rugóihoz lehet hozzáférni. Nekem egy tudományos könyv éppolyan szent, mint a Biblia. Persze a tudomány változik. Mért, a kereszténység nem? Számoljuk össze, hány szekta és gyülekezet van ma! Olvassuk el Puskás Ildikó Istenek tánca c. könyvét! Ebbõl kiderül hogy a vallás mennyire változékony dolog! Hogy stílszerû legyek, megírhatnám a Teosztatika és Teodinamika címû értekezést. Lemnek nagyon tetszene. Szerintem az isteneket is lehet kvantálni, színképelemzõbe rakni, spint és perdületet rendelni hozzájuk, képezhetjük a teremtõerõ divergenciáját, kiszámolhatjuk a Tízparancsolat szelf-konzisztenciáját, vagy egy avatára megjelenésének komplex valószínûségét. Nem érzem szentségtörésnek az ilyesmit, sõt! Egyenesen uranita kötelességnek érzem!

Röviden: az Uranizmus mint vallás egyfajta szerzetesség. Az Uranita annak szenteli az életét, hogy a tudományba beleássa magát, megismerje és megértse, tettenérje a csalást, kidolgozza az ellenszert és ezt ingyen az emberiség rendelkezésére bocsássa. Megteszi azt, amit a bankárok, pénzemberek, feltalálók és gyártók képtelenek: ingyen adja tovább a világmegváltó dolgokat, és nem vár érte se Nobel-díjat, se pénzt, se támogatást. Többet tud mint az avatott tudósok, mert nyitott a szintézisre, az újra, nem dogmák határozzák meg a gondolkodását, belelát a Mindenség lángoló rajzolatába és közvetlenül onnan merít tudást, hitet, energiát és titkos szabadságot. Neki szövetségesei az elemek és a prímek, a matek, az ásványok, a növények, a szellemek, a csillagok. Otthon van mindezekben és hálóját a Mindenség fekete éjtengereibe meríti. Az Uranita egy életre elkötelezi magát, eljegyzi magát a Hiábavalósággal. Tudja hogy kutatásai soha nem hoznak se pénzt, se elismerést, ellenkezõleg, ellenségek siserahada ront rá, mindenütt falakba ütközik. Az egyetlen megoldás, a továbbhaladás egyetlen záloga itt is a szeretet, a nyitottság. A világ lehet velünk ellenséges, de mi soha senkivel nem vagyunk azok. Ellenfeleinket nem legyõzni, hanem meggyõzni akarjuk, megnyerni az ügyünknek. Nem erõvel és nem érvekkel harcolunk, hanem szeretettel megmutatjuk az Igazságot. Ami a Kvadron. A Tiszta Tudás Tündöklõ Prímgyöngye. Csak az pillanthatja meg, aki tényleg ennek szentelte az életét. A tapasztalat azt mutatja hogy embermilliók szentelik az életüket a sportnak, a mûvészetnek vagy akár a leghétköznapibb mesterségeknek. Hát akkor az emberiség megjobbítása miért ne lehetne életcél, egy egész életre szóló Feladat? Vannak akik úgy gondolkodnak hogy az emberek nem érdemlik meg hogy törõdjenek velük, az emberek többsége bunkó, csak az anyagiakért él, könyörtelenül törtet és legázol mindenkit. Ez így nem igaz. Az embernek nem ez az alaptermészete. Ezt csak egy gonosz hatalom erõlteti rá. Ezt a Gonoszt kell legyõzni, és akkor az emberiség kiszabadul abból a rettenetes csapdából, amibe önként sétált be, jobb életet remélve.
Miért vallás az Uranizmus? Mert csak a rendíthetetlen hit képes az embert arra rávenni, hogy az egész életét a tudomány és az emberiség megjobbításának szentelje, minden ellenszolgáltatás nélkül. Erre csak egy szent képes, egy Buddha, egy Krisztus. Elviselni a tehetetlenséget, a kirekesztettséget. Meg akarom mutatni a világnak, hogy az emberek nagy része igenis képes erre. Csak akarni kell, csak hinni kell. Szeretni kell az embereket, állatokat, növényeket, az egész világot, a többi már magától jön. A Kék Láng, ha egyszer fellobban, többé nem húny ki soha.

Tudjuk, hogy a Tudás kulcsa a matematika. Ha valaki Uranita akar lenni, az elsõ dolga az legyen hogy megváltoztatja a matekhoz való hozzáállását, elfelejt mindent amit az iskolában tanult és nyitott egy egészen új világ befogadására. A matek ugyanis egészen más dolog. Szándékosan tanítják úgy, hogy ne szeressék, mert a matek a hatalom eszköze, és a hatalom birtokosai nem akarják, hogy az átlagember túlságosan is belelásson a kártyalapjaikba, és leleplezze a csalást, a hazugságokat. Ha a hülye is tudja a fizikát, kémiát, akkor nem lehet õket mindenféle reklámfogással beetetni. A Legfõbb Ellenség: Ahrimán, a Business szelleme! Be akar börtönözni minket az anyagi világba, elszakít az örök forrásoktól, a szellemvilágtól. Az erõszakfilmek és a horror korlátlan hegemóniája erre való. A szex, a pornó, az erotika úgyszintén. Kilápiszolja az emberbõl a szerelmet, a szeretetet, és a gépies, kétely nélküli ölést, gyilkolást helyezi elõtérbe. Minden a pénz, az ember semmi. Gázolj át rajta, söpörd el, kaszálj és ölj, fröcsögjön a vér, az agyvelõ! Csak így vagy férfi, csak így vagy ember, csak így fognak szeretni a nõk. Eredmény: gyilkos és öngyilkos gyerekek, meg gyerekeket széttépõ harci kutyák. A dílerek nyíltan terjesztik a drogot a fiatalok közt, és a korhatár egyre lejjebb megy, mint az a mesebeli limbóléc!
Egy emberbõl áradt ki a bûn a világra - mondják a keresztények. Ádám és Éva (az már két ember!) ettek a tiltott gyümölcsbõl, és ezzel borzalmas csapásokat, átkot zúdítottak az emberiségre! Ádám és Éva bûne minden embert átkozottá tett, és halandóvá. A csecsemõk bûnben születnek. Az Uranita felfogás egész más. Ádám és Éva nem bûnösök, hanem szellemlények, akik súlyos és keserves áldozatot hoztak értünk. Alászálltak, alámerültek az anyagivilág poklába, hogy felszabadítsák és megváltsák az ott sínylõdõ lelkeket. Az, amit úgy hívnak hogy eredendõ bûn, tehát nem bûn volt, hanem egy misszió, a szellemvilág lenyúlása az anyagban sínylõdõ lényekért. Az emberiség fejlõdéstörténete pedig nem egyéb, mint az anyag átlelkesítése, fénnyel telítése. Pontosan ez az Uranita Feladat is! Olyan búvárok vagyunk, akik lemerültek a tenger mélyére, hogy felhozzák onnan a mélybehullt Prímgyöngyöt. A Csillagok Gyermekei vagyunk. Leszállunk az Anyag poklába. Mi hozzuk a szabadulást, a megváltást. Däniken kutatásai meggyõztek arról hogy hogy itt a Földön sokezer évvel ezelõtt igen nagy disznóságok történtek. És Valakik mindmáig igyekeznek eltüntetni a nyomokat, álomban és kábulatban akarnak tartani minket hogy soha ne ébredjünk rá az igazi Önvalónkra. Az Uranita nem fél, ha világvégével, kárhozattal, tüzes tóval, pokollal és Armageddónnal ijesztgetik. Az Uranita tudja: Bárhová veti a sors, pokolba vagy menyországba, újjászületésbe vagy végleges megsemmisülésbe, õ mindig az marad, aki: A lények segítõje, megmentõje, aki szeret mindent és mindenkit. Semmilyen eszközzel nem vehetik rá arra, hogy olyat tegyen amit késõbb megbánna. Az Uranita így gondolkodik: Ha eltaposnak, Út leszek, amely a Fénybe visz, ha elégetnek, Fáklya leszek, amely az éjszakában mutatja az utat a fáradt vándoroknak. Ha széttépnek, ezer alakban születek újjá, hogy segíthessek minden szenvedõn. Az Uranita kétely nélkül hisz, tud, átél, cselekszik és megvalósít. És eközben õ maga is megvalósul, saját igazi Önvalójára ébred. Amely Isten.

Én, mint Uranita, hiszek az újjászületésben. Nem is tehetek mást, hiszen vannak elõzõ életbeli emlékeim. Ahogy abban is hiszek hogy tegnap borsólevest ettem. Tényleg azt ettem! Hiszek az UFÓkban, hiszen találkoztam velük. Sõt mi több: egyenesen tõlük jövök! Én ott voltam a Holdbázison, láttam az üveghengerekben levõ embriókat, kommunikáltam velük (csodálatos, leírhatatlan érzés ez!) és beavattak a világ mûködésébe. Azt a Feladatot kaptam, hogy mindent amit láttam és átéltem, átadjam az emberiségnek, persze emberi fogalmakkal (ami nagyon nehéz) és a tudományt újjáformáljam, ne ilyen embertelen, világpusztító, gonosz hatalom legyen, amelynek elsõ dolga az, hogy minden újdonságból azonnal fegyvert csináljon, tömegpusztító, világot uraló, kegyetlen eszközöket. Nem ujjból szopott dolog ez, pici gyerekkorom óta ilyen emlékeim vannak. Az igazságot talán egy regressziós hipnózis dönthetné el. De másképpen hogy lehetséges, hogy én már 5 évesen, egy susztermûhely koszos priccsén kozmikus erõkrõl és áramvonalakról fantáziáltam? Egész gyerekkoromon átvonulnak a Nagy Kozmikus Exodus képei, a Holdra költöztetett bázisok gondolata, és csak eztán kezdtem el scifiket olvasni. Úgy éreztem, hazataláltam. A kvantumfizikai és más tudományos fogalmakat azonnal megértettem, mintha az anyanyelvem lenne ez. Honnan tudtam akkor? Elõzõ életbeli tudás? Sokaknak már ez is magas, mint Röfinek a stelázsi. Tehát meg vagyok gyõzõdve arról, hogy velem valami idegen hatalom babrált, ha UFÓK, ha istenek, ha az Ördög maga, nekem egyre megy, lényeg az hogy ilyen emlékeim vannak! Más ember sír, kesereg, orvosokhoz szaladgál. Én ennél jobbat teszek: Megváltó Elixírré transzmutálom az emlékeimet, és megpróbálok az embereken segíteni. Ha ebbõl egy nagyszerû dolog születik, akkor végül is mindegy, mi volt a kiváltó élményanyag. Mint kagylóba a porszem, beágyazódik az évek kérge alá, és kínban, könnyben igazgyönggyé érik. Talán éppen ez lesz a Tiszta Tudás Prímgyöngye.

Mi az, ami engem meggyõz arról hogy csalnak a tudományban?
1. Az, hogy a tudomány 50 éve stagnál. Különösen a fizika. Az energiakicsatolás már 100 éve megoldott dolog, de a hivatalos tudomány mindmáig nem vesz tudomást róla. Az elméleti fizika olyan formalizmusra épül, amely eleve kizárja az energiamegmaradást sértõ megoldásokat. Nem más ez, mint matematikai szemellenzõ, nablás rablás, szûrõ amely kirekeszt mindent, ami a dogmáknak ellentmond.
2. A 70-es években a Delta és más ismeretterjesztõ mûsorok tele voltak új, friss ötletekkel, találmányokkal, ma meg semmi új nincs, 30 éves dolgokat szedegetnek elõ, minden bûzlik a biznisztõl és a kufár szellemtõl. Hol van a megálmodott, 2000-beli új technika? Rejtegetik? Egy szûk klikknek van fenntartva?
3. A tudomány mellett létrejött egy új paradigma, a parajelenségekbõl, okkultizmusból, keleti misztikus tanokból kikerekedett holisztikus világszemlélet. Ennek a dolognak a tudományban semmi nyoma. Mintha nem is lenne. Ha egyáltalán szóbajön, csak negatív minõsítéssel, lesajnálóan beszélnek róla.
4. Azok a dolgok, amik az elmúlt 20 évben elõrevitték a tudományt, olyan méltatlan fogadtatásban részesültek, hogy azon kell csodálkoznunk hogy ezek az emberek mégis képesek voltak megvalósítani az új tudományt, pl. a Káoszelméletet. Legtöbben titokban dolgoztak, és az állásukkal játszottak.
5. Ezek a 20 éves dolgok csak most kezdenek beszivárogni a köztudatba. Mi van a mai, friss dolgokkal? Hol keressem?
6. A renegátok számára eddig semmilyen hivatalos publikálási lehetõség nem volt. Most az Internet változtatott ezen. Ennek az az ára, hogy mindent ingyen publikálunk.

Hát ezért kell Uranitának lenni. Hogy az ember ezt képes legyen elviselni. A szerzetes Istent szolgálja. Szegénységi fogadalomban él. Tudja hogy majd elnyeri égi jutalmát, de egy szívbéli szerzetes még erre sem blazírozik! Egyszerûen szereti Istent, ezért teszi amit tesz. Ahogyan a Krishna-hívõ állandóan Krishnára gondol, minden tettét neki ajánlja. Hát valami ilyesmi az Uranita is, csak az õ Mahámantrája így hangzik: Áhessbéglab pszí egyenlõ áglab pszí hess béglab pszí. Vagy így: Divgrad vénégyzet per kettõ egyenlõ mínusz négypígammaró. Ezen mantrák ismételgetése is elvezethet a megvilágosodáshoz! Sõt, egy új világ születhet belõle! A legtöbb vallás Istenre bízza a cselekvést. Majd eljön Jézus, Jehova, a Messiás vagy a Majtréja Buddha, esetleg Kalki fehér lovon, és rendbeteszi nekünk a világot. Jó, lesz ott egy kis ganézás is, holmi Armageddón meg Utolsó Itélet, de sebaj, kibírjuk ezt is, mint annyi mindent, és utána ihaj-csuhaj! De szép lesz a világ! Hát az Uranita nem ilyen. Õ maga akar cselekedni, aktívan rész vesz a szép, új világ létrehozásában, belead apait-anyait, mindent.
A világ ma olyan mint a Titanic, ahol az emberek az utolsó percekig vigadoztak, éltek, örültek, mintha mindez örökké tartana, pedig a jéghegy már csak centikre volt... Itt ha valaki látja azt a bizonyos jéghegyet és üvöltözik hogy vegyék már észre, irányítsák már másmerre a hajót, azt lehurrogják, elhallgattatják, eltüntetik. Nem õ a kapitány, nem õ az elsõ tiszt, nem õ ül a rádiónál, semmi beleszólása az eseményekbe, maximum elrebeghet egy fohászt és annyi! Hát az Uranita ennél többet akar! Az Uranita a kezével tolja el a jéghegyet, akkor is ha ez abszurdum. Az Uranita beront a rádiósfülkébe, akkor is ha ezért meglincselik. Az Uranita rárúgja az ajtót is ha kell a részeg kapitányra, és a fülénél fogva vonszolja fel a kapitányi hídra. Az Uranita nem ismeri a tétlen beletörõdést! Nincsenek elõtte falak, akadályok, szabályok és törvények, ha a világ megmentése a tét!
Tudományos felfedezések? A növények és állatok fajait már rég osztályozták, és új kémiai elem se vár már felfedezésre. A szaktudományokban nagyon el kell mélyednie annak, aki valami újat akar találni. Mi maradt akkor nekünk felfedeznivaló? Hát a Szellem Kalandja! A szellemvilág eddig csak keveseknek volt nyitva. A vallások kifejezetten tiltottak minden spirituális kapcsolatot. Jó okkal tették, mert akinek szabad bejárása van oda, azt nem lehet az orránál fogva vezetni. A jóga kemény módszerei is arra valók, hogy az ember megszerezze a kulcsot a felsõbb szintekre. De most, a számítógép, az Internet és az elektronika korában széles tömegek számára váltak lehetõvé olyan módszerek, amelyekkel veszély nélkül be lehet hatolni a szellemvilágba. Virágzik a sámánizmus, a varázslás, a mágia. De valahogy ez sem elég. Ha az asztrológus mondja meg nekem hogy mit tegyek, akkor hiszek neki vagy sem, de mindenképpen ki vagyok rekesztve a miértekbõl. Az, hogy a Vénusz éppen konjunkcióban van a Marssal a Szûz jegyében, valahogy nem hat elég meggyõzõen. Én, én, én akarom kiszámolni a sorsomat, érteni akarom azokat az erõket, amik irányítanak és uralnak! Tudni akarok, látni és átélni! Nos hát, ez a Kék Láng! A tisztánlátás vágya, a sors uralásának vágya. A hit kevés! Sõt a tudás is kevés! Ezt is, azt is be lehet csapni!
A Kék Láng a kirekesztettek sóvárgása a Fény után, amely mindennek értelmet ad.
A Kék Láng másik neve: Blue, Blú. A Kék Láng a Végsõ Áldozás Gyémánt-Atomlángja. Az Uranita önként lép arra a máglyára, amelyre a világ amúgy is szánta, porrá ég, de aztán Fõnixként újra feltámad! Amrita Nonsze Perda. A Föld Élõ Lelke nem vész el soha! Mert mi magunk vagyunk az! Élünk, égünk és kiáradunk a Mindenségbe.

Végezetül hadd mondjak egy vallomást. Szeretek minden lényt, akár hozzám tartozik, akár nem. Nem rekesztek ki senkit se vallási, se faji, se más alapon. Szeretlek téged is, kedves olvasóm. Nem baj ha nem akarsz Uranita lenni, nem baj ha megvan a magad vallása, meggyõzõdése, vagy akár az ellentáborba tartozol. A Te utad is a Fénybe visz. Mindegy, mekkora kerülõkkel, mellékösvényekkel. Szabadon választasz. Ha idáig elolvastad, ha idáig el bírtad olvasni az írásomat, akkor valami rokon húrnak rezdülnie kell benned is , és ez nekem elég. Nem kérek tõled többet. Hiszem, hogy amit elkezdtem, annak folytatása lesz, nem fog elhalni a bús csendben, nem lesz a rothadás párkáinak martaléka, mert semmi se hiábavaló. Utunk a Fénybe visz, és majd ott, az Út végén, a Fényben találkozunk majd mi is: Te meg én. Isten áldjon!