MÁGNESES MONOPÓLUS, MÁGNESÁRAM, MARUTKINUN

A Mágneses Monopólus olyan jószág, aminek a létezését hivatalosan mindmáig tagadják, bár már Maxwell egyenleteiben feltûnt az ordító aszimmetria: ahol az elektromos töltésnek megfelelõ tag van, ott a mágnesek oldalán egy hiány van.
Sokan próbálták ezt a hiányt betölteni, elméleti módszerekkel és gyakorlati kutatásokkal. Dirac kidolgozta a Mágneses Monopólus konzisztens kvantumelméletét. Csak nála felbukkant egy megfigyelhetetlen fonal is, az ún. Dirac-szál, amely láthatatlanul összeköti a mágneses monopólusokat. Ha ettõl az apróságtól eltekintünk, akkor még a feles spinû részecskéket is fel tudjuk építeni egész spinûekbõl. Igaz, tisztázatlan a spin és a statisztika viszonya. (ez volt 76-ban. És azóta? Mély kuss van errõl is!)
Egely György szerint a parajelenségek mögött is a mágneses monopólusokat kell keresni. Igy pl. a kanálhajlítás, vagy a Vitalitásmérõ mûködése a mágneses töltések áramlásán alapszik. Ha egy radírba szúrt tûre egy kis alufólia-félgömböt teszek, és melléteszem a kezem, a kis félgömb elkezd forogni. Ha egy mágnest is odateszek, módosul a forgás.
Közelebbi vizsgálatok azt mutatják, hogy a jelenségekért közvetlenül a mágneses töltések áramlása, azaz a MÁGNESÁRAM a felelõs. A MÁGNESES MONOPÓLUS pedig olyan TIP-szoliton, amelynek tömegét elvileg egy TIP-állapotegyenletbõl lehetne meghatározni. Ha ez sikerülne, közelebb kerülnénk a feladat megoldásához.
Hasznos segédfogalom még a Kisfaludy György által bevezetett MARUTKINUN is. Ez olyan szoliton, amely a fénysebességnél gyorsabban mozog, és még a tengelye körül csavaró mozgást is végez, tehát dugóhúzószerûen halad elõre. Ez a spin. Ha körben halad és a sebessége pí / c vagy pí / 2 c, akkor pí-tachion a neve, és egy önfenntartó hullámcsomagot hoz létre.
Nem kizárt hogy az elemi részecskék ilyen pí-tachionokból épülnek fel. Az egész kvantumfizikát új alapokra lehet ezzel helyezni!