KÁOSZ, TEREMTÕERÕ, KVAX

A káosz az elmúlt 20-30 év egyik legnagyobb matematikai és fizikai felfedezése. Mint matematika nem is olyan újkeletû, már a 20. század elején felfedezték. De aztán el is felejtették szépen. A káosz történetét nagyon szépen írja le James Gleick könyve: KÁOSZ - Egy új tudomány ébredése.
A káosz problémájába egy Lorenz nevû meteorológus botlott bele, aki az idõjárást próbálta modellezni, és csinált egy nem túl bonyolult matek modellt, amit aztán betáplált egy számítógépbe. A modell meglepõen jól utánozta az idõjárás szeszélyességét, kiszámíthatatlan, elõre megjósolhatatlan jellegét. Amikor egy ilyen gépi futtatást meg akart ismételni, spórolni akart az idõvel és nem az elején kezdte, hanem egy meglévõ futtatás kinyomtatott végeredményét táplálta be újra, az ám, de a printen helytakarékossági okokból a számok csak 3 tizedesjegyre voltak megadva. Lorenz úgy gondolkodott mint akkoriban mindenki: kicsi hibák csak kis eltéréseket adhatnak. Ám nem így történt! A kapott grafikon az elején még tényleg hasonlított a korábban kapottra, de aztán kezdett tõle eltérni, és rövid idõ alatt az eltérés katasztrofálisra növekedett, olyannyira hogy a korábbi és a késõbbi grafikon az égvilágon semmiben sem hasonlított egymásra. Lorenz rádöbbent, hogy a mérési és számolási hibák nem küszöbölhetõk ki, a legparányibb eltérés is exponenciális növekedést mutat és rövid idõ alatt katasztrófálisra növekszik. Lorenz ezt elnevezte Pillangó - effektusnak. Eszerint ha egy pillangó Brazíliában megrebbenti a szárnyát, az így kavart pici légörvény egy hónap múlva tájfunt idéz elõ Szingapurban.

Hát ez annyira döbbenetes felismerés volt, hogy fenekestül felforgatta a világról alkotott felfogásunkat. Hiszen akkor elvileg lehetetlen az idõjárást megjósolni, és nemcsak az idõjárást, de a világon mindent! Az én megjegyzésem az, hogy ha egy pillangó képes erre, akkor az ember pláne képes rá, hiszen tudatosan alkalmazhatja a Pillangó - effektust . . . és íme a MÁGIA!!!
A dobrázó sámán valóban hatással van a sors alakulására!

A következõ kegyelemdöfést a klasszikus világfelfogásnak az adta, amikor felismerték, hogy még az olyan egyszerû eszköz is, mint az inga, tud kaotikus viselkedést produkálni! Ezzel a Káosz Démona betört a legszentebb területre is: A fizikusok szentül meg voltak ugyanis gyõzõdve arról, hogy a mechanikai rendszerekrõl Newton már mindent elmondott! Még drámaibban:
Ha egy ûregér az Androméda - ködben megrántja a bajszát, akkor a Föld egy stabil pályáról egy instabil pályára ugrik át!

A Káosz kezdetben renegát tudománynak számított, mindenütt ellenállásba ütközött. De aztán egyre többen kapcsolódtak bele. Hénon a leképezéseivel, Feigenbaum a szekvenciáival, Mandelbrot a fraktálokkal és a Mandelbrot - halmazzal, sokan vizsgálták a turbulenciát, a fázisátalakulásokat és a renormálási csoportot alkalmazták rá, felfedezték a skálatörvényeket, eszerint egy jelenség lefolyása független a mérettõl, nem a hossz és az idõ a jellemzõ paramétere hanem a fraktáldimenzió és a Ljapunov - exponens. Felfedezték a Különös Attraktorokat. Ezek olyan fázistérbeli alakzatok, amelyek minden fázistérbeli pályát magukhoz vonzanak, és se nem fixpontok, se nem határciklusok. Egy ilyen különös attraktoron haladva a rendszer végtelen hosszú utat jár be, miközben egy véges térfogatú térrészben marad. Ez csak úgy lehetséges, ha fraktálpályán mozog.
A fraktál pedig olyan alakzat, amely minden nagyításban önmagához hasonló, sohasem válik egyszerûbbé.

A klasszikus analízis, a differenciálszámítás arra épített, hogy a legbonyolultabb folytonos görbe is simává válik az egyre kisebb tartományokban. Ezért lehet a differenciálhányadost mint határértéket definiálni. Mindez a fraktáloknál nem igaz, semmivé foszlik. És a való világban a fraktál számít szabálynak, és a differenciálható függvények a kivétel. Inkább az a meglepõ, hogy oly sok évszázadon át sikeresen írták le a világot diffegyenletekkel, és a fraktálokat csak amolyan patológikus képzõdményeknek tekintették, amivel kár törõdni.

Viszont mindmáig nem láttam olyan fizikai vagy biológiai vagy akármilyen elméletet, amely a fraktálokkal ír le és modellez egy jelenséget. Lehet-e a fraktálokat deriválni? Milyen egyenletek adnak fraktálokat? James Gleick könyve 13 éves, nálunk ekkora késés villámsebességnek számít, és a benne leírt dolgok kb. 20 évesek. Szüzanyám, hol tart MA ez az elmélet? Ide, az isten háta mögé mikor jut el? Majd 2020-ban? Amikor már a pápuák is repülõ csészealjjal közlekednek?

A Káosz, kvadromatikai szemmel:

A Káosz a teremtõerõ egyik megnyilvánulási formája. Ezek azok a töréspontok, melyeken át a mélybõl feltör az Isteni láva, és átformálja a világot. Másik neve: Kritikus Pont, Döntési Pont. A KVAX az önmagát szüntelenül bõvitõ, önmagán szüntelenül túláradó Végtelen, amely soha nem lehet teljes és befejezett, mert minden része új meg új elemeket szül amelyekbõl megintcsak új elemek fakadnak.
Ezért Õ az Eredendõ Hiány. Más néven Õ a Mag. A Mag, amely a nagy körforgásban új meg új magokat terem. Az Élet hordozója, a teremtés Forrása, Köldöke és Fényöle. Nevezhetjük Kovásznak is, mert mint az élesztõ, megkeleszti az anyagot. A KVAX úgy jelenik meg a matematikában, mint az Eredendõ Ellentmondás. Tipikus formája az " A eleme A-nak, ugyanakkor A nem eleme A-nak ". A buddhista Brahmajala Sutta: A Nézetek Mindent Felölelõ Hálója nem 2, hanem 4 logikai értéket ismer! Ezek: IGEN, NEM, EGYSZERRE IGEN ÉS NEM, illetve SE NEM IGEN, SE NEM NEM. A klasszikus matematika számûzte az ellentmondást, sõt a modern matematika eleve úgy lett felépítve, hogy az ellentmondás ne is bukkanhasson fel benne.

Hasonlít ez a fizika felépítésére, ahol a Hamilton - formalizmusba eleve be van építve az energiamegmaradás, így abból elvileg se jöhet ki olyan eredmény, amely sértené ezt az elvet. Hasonló következetességgel volt ignorálva a káosz is. Mi, amikor a Mûegyetemen nemlineáris rezgéseket tanultunk, linearizáltuk az egyenletet, és aszerint osztályoztuk hogy a lineáris egyenletek mit adnak. Stabil vagy labilis fixpontokat, stabil vagy labilis határciklusokat. Slusz, ezzel kész is volt a szó- és igetár! Emlékszem, amikor minket tanítottak a Mûegyetemen a nemlineáris jelenségekre, kínosan kerültek minden olyan szitut, ahol a káosz felléphetett, és minden ilyesmit a Gerjedés nevû kalapba dobtak!

A Káosz megteremtett egy új matematikai irányzatot: a Kísérleti Matematikát. Ennek eszköze a számítógép. A kísérleti matematikus nem axiómákkal, tételekkel és bizonyításokkal bajmolódik, hanem betáplálja az adatokat a számítógépbe, és megnézi, mi jön ki belõle. Nemcsak kiagyalja a dolgokat, de meg is figyelheti, mint a vegyész, aki ott látja a reakciót kísérõ pezsgést a lombikban. A számítógépen megjelenített Mandelbrot - halmaz nemcsak érdekes, de szép is, a mûvészetnek egy új ágát hozta létre. Igy duplán ideillik a Kvadromatika témájához.

Végül a Káosz a mai fiatalok nyelvjárásában: A Káosz a Gonosz, a nem evilági, ördögi. A Rend ellentéte. Egy harcos varázsló lehet pl. Chaotic Evil, azaz Káosz - Gonosz jellemû. A szerepjátékok, MAGIC kártyák, M.A.G.U.S. típusú játékok egy valóságos új paradigmát teremtettek a mai fiatalok világában. Érdekes összekapcsolása ez a Káosznak és a Gonosznak. Véleményem szerint ez az azonosítás helytelen. A Káosz az életnek is alaptermészete, belõle táplálkozik. Sõt a tudat, a gondolkodás lényege is ez. A Gonoszt inkább a tudatossal lehet összekapcsolni: gonosz az, aki tudja hogy rosszat tesz. A vallásokban a Gonosz az, aki Isten ellen lázad, és erre a lázadásra buzdít mindenkit.

A Jó metafizikai ellentétpárja, a Fény mellett az Árnyék. Talán ez a rokonítása a Káosznak a Gonosszal magyarázza, hogy annyi évszázadig mellõzött, számûzött, sõt tilos dolog volt a káosszal foglalkozni. Az inga kaotikus mozgását felfedezhette volna akár Newton is. A Káosz megértése közelebb visz az élet és a tudat megértéséhez is. És akkor látni fogjuk hogy minden él és mindennek van tudata. Az Univerzum egyetlen összefüggõ, összetett szövet, benne minden mindennel összefügg, és az ember nem egy piciny porszem, mert a fraktáltörvény értelmében értelmét veszíti a kicsi és a nagy (Nem ezt mondja Hermész Triszmegisztosz? Amilyen a Nagyvilág, szakasztott olyan a Kisvilág! ) hanem az ember maga is a Teremtés része és részese, mi több: maga is Teremtõ, a Kozmikus Szívlézer Teremtésfényének Kiáradása!

A Teremtõerõ szemérmes természetû. Ezt úgy is mondhatnánk: Nehéz Istent tetten érni teremtés közben! Ennek a jelenségnek a legismertebb megnyilvánulása: a szexualitás tabu jellege! A nemzés pillanata intim dolog, mások elõl rejtve történik. A Teremtõerõ többszörös védõburkot von maga köré. Ha egy szellemlény alászáll az anyagba, megszületik, inkarnálódik, ugyanezt teszi: az adott közeg anyagából épít testet magának, és ezt a testet használja jármûként, illetve ezzel a testtel fejt ki hatást az anyagi világra. Oldás és kötés, karmateremtés és karma törlesztés. Ezekkel a dolgokkal részben a Vallás, részben a Mágia foglalkozik. Leadbeater Túlvilág c. könyve is ír ezekrõl.