DÉMONVILÁG

A kezembe akadt egy Démonológia címû könyv, amit a HIT Gyülekezete adott ki, és nem tagadom, igen nagy hatással van rám ez a könyv, szinte minden szavát igaznak érzem. Olyan tapasztalatokat ír le, amiket én is átéltem, így igazságtartalmukról közvetlenül meg vagyok gyõzõdve. Tudom hogy a mai tudomány minden ilyesmit középkori babonának tart, és semmi gyakorlati jelentõséget nem tulajdonít neki, sõt azon csodálkozik hogy ilyen csökevények a mai felvilágosult korban is még gyökeret tudnak ereszteni.Nem igaz hogy haszontalanság ez, és az se igaz hogy csak véletlenül érnek el eredményt ezzel a módszerrel! Magam is tapasztaltam a módszer hatékonyságát és mûködés közben is láttam a démonûzést! Félelmetes! Láttam, hogyan változik az ismert kedves arc egy pillanat alatt idegenné, gyûlölködõvé, gonosszá, mintha egy idegen akarat venné át az uralmat és éreztem a kénköves gonosz légkört mely kiárad ilyenkor! Sõt saját magamon is sokszor tapasztaltam a démoni megszállottság tipikus jegyeit. Bocs a kritikáért, de nekem az az érzésem hogy inkább a mai pszichiátria van mélységesen elmaradva a keresztény módszerek mögött, és ez különösen igaz a materialista, anyagelvû, allopátiás gyógymódra, a gyógyszeres kezelésre.
( Bár azt is személyes tapasztalattal tanúsíthatom, hogy a kemikáliák hatása is óriási, képesek gyökerestül átalakítani a személyiséget).
A démonûzés valódi lélekgyógyászat, tényleg a lelket gyógyítja (azt a lelket ami a materialista tudomány szerint nem is létezik!), azonosítja a betegség okát: démonok és bûnök, tudatosítja ezek romboló hatását, behatolási pontjait, és valóban képes hatékonyan kiûzni a gonosz szellemet!
A démon: tudatos lény! Gondolkodik, érez, intelligens, akarattal rendelkezik, öntudata és neve van, beszélni tud, és képes az embert uralni, kényszeríteni, irányítani! Nincs teste, láthatatlan, de képes behatolni bármely ember testébe, aki akarva-akaratlanul kaput nyit neki. ( Nekem, a fizikusnak nem jelent újdonságot a láthatatlan erõterek léte, melyek jelentõs hatást gyakorolnak az anyagra, sõt a számítógépes vírusok az összes ismert pszichiátriai problémát képesek elõidézni - számítógépekben! A számítógépes vírus léte nem hit kérdése, hanem mindennapos tapasztalat azoknak akik számítógépen dolgoznak! Tehát ma már az emberiség zömének! Véleményem szerint a démonok ugyanilyen dolgok: aktív, fertõzõképes, romboló információs centrumok, melyek önálló maggal - énséggel, akarattal és öntudattal - rendelkeznek. ) A démon gyûlöletet szít, vádol, rágalmaz, bûntudatot ébreszt, zsarol, kényszerít, leigáz, megkötöz, nyom, lenyom vagy lehúz. Leszívó örvényhez is hasonlatos.
A legismertebb démonok: Félelem, levertség, csüggedés, depresszió, féltékenység, kapzsiság, mohóság, gyûlölet, harag, hazugság, rosszakarat, pletyka, mélyalvás, tisztátalanság, erkölcstelenség, némaság, süketség, betegség, halál, hitegetõdémon, tévelygés, házasságtörés, reménytelenség, öngyilkosság, erõszak, csalódottság, perverzió, önsajnálat.
A démonok közvetlen testi tüneteket, szomatikákat képesek kiváltani, úgymint fájdalom, rángatózás, rokkantság, süketség, némaság, vakság.
A démonoktól való szabadulás gyakran látványos, azonnali, szó szerint a BÉNA ELDOBJA A BOTJÁT, A VAK ÚJRA LÁT, A SÜKETNÉMA MEGSZÓLAL, A 20 ÉVE GÖRBE HÁT EGYSZERRE KIEGYENESEDIK. EZ NEM MESE, HANEM SOK MILLIÓ EMBER ÁLTAL MEGTAPASZTALT VALÓSÁG. A démon rendszerint valamilyen bûn kapuján át jut be az emberbe. Ez lehet pl. egy kis flörtölés a szomszéd feleségével.
Ezt követi a bûntudat, a félelem, az önundor, a paráznaság, az elfojtott vágyak kényszerítõ ereje, és ha egy démon bejutott, seregestül követik a többiek, egész falkára való. Ezt a köznyelv úgy fejezi ki, hogy ez az ember elindult lefelé a lejtõn, és a lejtõn nincs megállás. És minél lejjebb jutott, annál nehezebb újra fölfelé kapaszkodni. Végül teljesen megszûnik minden lehetõség a szabadulásra, beáll a csõdhelyzet.

Most rátérek mondandóm lényegi részére: (99.11.28:)

Tegyük fel, hogy egy pici gyereket ütnek, vernek, rendszeresen bántalmaznak.
Ennyi elég hogy egy pici gyereket egy légióra való démon megszálljon!
Minden tényezõ együtt van, a bûn, a gyûlölet, az igazságtalanság, a szeretetlenség és az idegenség, a kitaszítottság. Ha valaki lenyel egy deciliter színtiszta koleratenyészetet, erre a legmodernebb tudomány is csak egy dolgot mondhat: ez az ember holtbiztosan el fog pusztulni kolerában! Hát ilyen tuti hogy ez a gyerek démonikus fertõzés áldozatává válik!
A modern pszichiátria módszere erre az esetre: pl. regressziós hipnózissal visszavinni a pácienst abba az idõbe, hogy újraélje az eseményt, és ha az elfojtott rejtett okok felszínre kerülnek, akkor a kathartikus hatás révén megszabadul a szorongástól, stressztõl, sõt testi bajoktól is. Tapasztalati tény hogy ez a módszer mûködik, de van egy gond. Mint említettem, a démonok tudattal és akarattal rendelkeznek, így nyugodtan dönthetnek úgy, hogy eszük ágában sincs kimenni a páciensbõl, vagy ha ki is mennek, hamarosan visszatérnek, sõt társakat is hoznak, így a beteg állapota még rosszabbra fordul mint annak elõtte volt! Amellett, hogy a Szentírás pontosan leírja ezt a jelenséget, van egy meglepõ bizonyíték is rá, mégpedig a szilárdtestfizikán belül! A démonokat leíró törvényszerûségek meglepõ analógiát mutatnak az elemi részecskék viselkedésével, a diszlokációkkal és a kristályhibákkal. Eszerint egy elemi részecske újabb elemi részecskéket, egy diszlokáció újabb diszlokációkat gerjeszthet, esetleg beindul egy autokatalitikus folyamat. Én mint matematikus és fizikus pedig elõnyben részesítem azokat a magyarázatokat, amelyek matematikailag is megalapozottak! A démonokat nem lehet ilyen egyszerûen kiseprûzni.
Nem hülyék õk, sõt némelyikük rendkívül intelligens, sok ember eszén is messze túltesz! Ez a magyarázata annak, ha egy tanulatlan ember transzban olyan ismeretekkel rendelkezik, amivel éber állapotban nem. A keresztény módszer szerint a démont Jézus Krisztus nevében kell kiûzni. Jézus nevétõl ugyanis félnek, mert õ hatalmat kapott minden égi és földi dolog fölött. A "fõnök" megemlítése pedig még a makacs démonokat is elõbbutóbb távozásra bírja. Egyszerûen sehogy se megy a fejembe, hogy miképpen lehetséges, hogy a mai pszichiátria ilyen elemi dolgokat nem vesz figyelembe? Arra a gondolatra jutottam, hogy hogy a magyarázat az, hogy a világot jelenleg uraló Gonosz Világszellem (Ahrimán) legfõbb törekvése az hogy minden szinten bebizonyítsa az anyag elsõdlegességét és felsõbbrendûségét a szellemmel szemben, és kiszorítsa a szellemet a lét minden területérõl. Mivel a tudomány eredendõen ahrimáni tevékenység, ma minden tudós, kutató, orvos és pszichiáter Ahrimán befolyása alatt áll, és egyszerûen kénytelen az õ törvényeinek engedelmeskedni, ha meg akarja tartani az állását. Aki elköveti azt a botorságot hogy holmi parajelenségeket is figyelembe vesz, vagy pláne szellemeket, démonokat, az rövid úton repülni fog. Tehát minden orvos, aki ezután is orvos akar maradni, kénytelen a diktált materialista módszerekkel gyógyítani. Hiszek én a keresztény gyógymódban, de nem hiszek abban hogy ezt nekem bárki puszta szívességbõl meg fogja tenni! A szentek kora már lejárt! És ha vannak is ma szentek, soha nem jutok el hozzájuk. Hacsak - én magam nem válok szentté nagyhirtelen! Néha úgy tekintek a bajaimra, mint valami isteni adományra, amely megnemesít, a szenvedéssel megtisztít és egyenrangúvá avat a többi szenvedõ lénnyel. Enélkül csak gõgös, hideg intellektus lennék, aki sohasem jut el az emberek szívéhez. Sokszor arra gondolok hogy nem is kell ezt gyógyítani. Ha elfogadom magamat így, ha képes vagyok szeretni magamat a bajaimmal együtt, akkor képes vagyok másokat is szeretni és megbocsátani nekik azt hogy tökéletlenek. És ezzel igenis közelebb jutok Istenhez és közelebb jutok az emberekhez is!
És úgy õszintén, hányan mondhatják el magukról, hogy megvalósították Jézus legszentebb parancsolatát: szeresd felebarátaidat mint önmagadat! Hát, nem sokan! Az úgynevezett normális emberek nagyon messze állnak ettõl az ideáltól! Az emberek ma a pénzt, az anyagiakat, a sikert, a pozíciót hajszolják, na persze, hiszen ezt kell tenniük ha nem akarnak megdögleni, vagy az utcára kerülni! De ebben a hajszában elvész minden amiért élni érdemes, hiába van családjuk, a gyerekeik idegenebbek mint a holdlakók és távolabbiak mint a galaxisok, egész más nyelvet beszélnek, egész más érdeklõdési körük van. Csoda ha nem esnek egymás torkának és nem vájják ki egymás szemét! Úgy érzem, nem én vagyok a beteg hanem a világ körülöttem! Én csak a detektor vagyok, a sugárzásmérõ, a nyomásmérõ. Nem velem van baj, hanem a világgal. Nem a nyomásmérõ tehet arról ha egy robbanás epicentrumában ezer atmoszféra nyomást érez, sõt tönkremegy tõle mert nem erre kalibrálták. Ma az egész világ robban körülöttünk és bennünk. Harangokat kell zúgatni, szirénákat kell bömböltetni hogy a süket fülek, a fásult szívek végre feleszméljenek! Mert mi, akik ilyen érzékenyek vagyunk, mi látjuk a közelgõ viharfrontot, érezzük a közelgõ földrengést, amely városokat fog rombadönteni, és elõre sírunk a sok ártatlan áldozatért!(Ezt a WTC pusztulása elõtt írtam!)
Mi lennénk betegek? Nem!! Mi azzal vagyunk áldottak - átkozottak, hogy látunk, hogy hallunk, hogy érzünk! Lehet hogy valami személyes tragédia ütött lukat a süket egónk csonthéj-burkán, ahogy nekem ez az intézeti dolog, és most ezen a lukon át látjuk a közelgõ bajt. Mi elõre szólunk.
S ezerszer jaj annak aki nem hallgat ránk! Mi vagyunk Isten szeme.
Ha valaki látja a világ közelgõ sorsát és tehetetlen, nemde az a természetes hogy ettõl összeroppan? Vagy depressziós lesz, vagy öngyilkos vagy skizofrén vagy paranoiás. Olyan nyilvánvaló ez, mint az hogy egy 4.5 V -os kis izzó azonnal kiég, ha 220 V -ra kapcsolják! Nem bírja ki a hatalmas túlfeszültséget. Úgy érzem, a mai pszichiátria csak abban segít hogy vakká tesz, süketté tesz, érzéketlenné tesz és feledteti a meglátott borzalmakat. Csakhogy azok valódi borzalmak, nem kitaláltak! Akkor is van ha nem akarjuk, és mindenkire lesújt! Vajon egy anya lehet harmónikus és kiegyensúlyozott, ha a gyerekét a szeme láttára nyúzzák meg elevenen? Lehet egy hazafi boldog és vidám, ha a nemzetét letiporják és megalázzák?
Maradhat egy ember épeszû, ha a világot vágóbarmokká züllesztik körülötte? És õ látja a rettenetet, mégse tehet ellene semmit! Nem maradhat állva senki, ha millió tonnás kõtömbök zuhannak rá, hacsak nem õ a mesebeli Atlasz, aki a Földet tartja a vállán! Az emberbõl ilyenkor egy nedves folt sem marad. Érdemes áttanulmányozni a II. Világháború okozta okozta pszichiátriai problémákat. És akkor megtudjuk, mit hoz a jövõ, mire számíthatunk! Mert ma is háború dúl, ádáz, gyûlölködõ háború, melynek neve: A lelkekért folyó harc! Annyi már a hajléktalan, hogy mozdulni se lehet tõlük. És ha megkérdezzük õket, meglepõen sok diplomást találunk köztük! Ez az ország az értelmiség vesztõhelye.
12.12. Milliárdokat vonnak meg az Akadémiától, leépítik az egyetemeket, az iskolákat, a kórházakat, szándékosan lezüllesztik és szétzilálják a közegészségügyet. Beleláttam az ördög kártyalapjaiba! Ettõl szenvedek annyira. Bár tehetnék valamit! De én csak pici pont vagyok. De most már tudom hogy nem vagyok egyedül, és ez erõt ad. Nem vagyok magányos harcos! Meggyõzõdtem róla hogy nagyon is valóságos az ellenség! Megláttam rémületes arcát. Azt az arcot, amely olyannyira hasonlatos a sertés pofájához! És amelytõl sûrû, fekete epét hány, aki látni kénytelen! És amely Arc valahogyan mégis a miénket tükrözi vissza! De még az életemet is boldogan feláldoznám ha tudnám hogy lesznek akik folytatják az ügyemet, hogy nem húny ki a láng! Ez amit leírtam, elegendõ hogy zárt intézetbe csukjanak. Ahhoz elegendõ! De kétlem hogy bármi pozitívat tehetek. Annyit elárulok hogy nem kívánom a hátralevõ életemet a "Mosolygóban" eltölteni, bedrogozva, ún. altatókúrára fogva.

Ha egy jó keresztény pszichiátriai kezelésre szorul, és azt hallja a kezelõorvosától hogy démonok pedig nem is léteznek, akkor megzavarodik. Eddig ugyanis a pap azt prédikálta a szószékrõl, hogy ne engedjünk a Gonosz kísértéseinek és csábításainak. Most van vagy nincs? A tudománynak higgyen, vagy a vallásának? A kettõ szöges ellentétben áll egymással, és csak az egyiknek engedelmeskedhet. Ha nincsenek démonok, akkor nem is csábíthatnak, és akkor bûn sincs, és akkor Jézus kereszthalála is fölösleges és hiábavaló volt! Vagy tévedek?
Én az életem elsõ 35 évében abban a hitben éltem, hogy a tudománnyal vagyok eljegyezve, az én utam a tudomány útja, és ehhez elegendõ ha becsületes tudósként végzem a kutatásaimat, publikálom az eredményeimet és ez elegendõ akár a Nobel-díjhoz is. Azonban 1989 nagy fordulata engem se hagyott érintetlen, rádöbbentem hogy egy képzelt világban élek, amely a régi jó scifik világából szõtte rózsaszín álmait egy igazságos társadalomról, ahol csak az igazság és az erkölcsi tisztaság számít, ahol ha valamit másként tudok mint ahogy a hivatalos tudomány tanítja, annak egyedüli és kizárólagos oka csak az lehet hogy én vagyok a tudatlan, aki valamit nem tanult meg, nem figyelt meg jól, vagy egyenesen megbuggyant! Ehelyett arra kellett rádöbbennem hogy egy olyan világban élek, ahol egyedül a pénz számít, ahol tudás, erkölcsi tisztaság és becsület semmit se jelentenek, legfeljebb a magamfajta élhetetlen idealista hülyéket kötik gúzsba az ilyen eszmék, míg mások, az élelmesek, akik tudják, mi a játék, hülyére gazdagodnak az olyan hülyéktõl elorozott tudásból, mint amilyen én vagyok. Szóval 89-ben fejreállt a világ, és rá kellett döbbennem: bárkit is szolgáltam eddig, az nem a tudomány volt, az a tudomány amelyik az atombombát, az AIDSt és a vegyi fegyvereket adta a jobb sorsra érdemes emberiségnek.
Valljuk meg kerek perec: a tudomány bakák és kufárok ringyójává lett, semmivel se különb a Babilóni Szajhaként bemutatott hivatalos vallásoknál! 89 elõtt a tudomány szentírás volt. Ha azt mondták: vannak fekete lyukak, akkor vannak fekete lyukak. Ha azt mondták: a Marson nincs élet, ezt is tudomásul kellett venni. Hitnek, kételynek, pláne ellenvéleménynek nem volt helye. Az ám, de én a saját kutatásaim során egyre gyakrabban jutottam a hivatalos tudomány álláspontjával ellentétes véleményre, és bebizonyosodott, hogy nem én vagyok a bolond, a tudatlan, hanem a világban van baj, nagyon nagy baj: SZÁNDÉKOSAN MEGHAMISÍTJÁK AZ IGAZSÁGOT! Ma ha olvasok egy tudományos eredményrõl, nem az a legfõbb kérdés hogy kik, milyen kutatók, hogyan jutottak erre az eredményre,(amely nyilván igaz, tehát ez nem is kérdés!) hanem az a legfõbb kérdés hogy kiknek áll érdekükben hogy ezt az információt terjesszék?! Ma már a tudomány hitelességének elvét felváltotta a tekintély és az érdek elve. Nincsenek démonok - mondja a tudomány.
Kiknek az érdekében áll az hogy ezt elhitesse velünk? - kérdem én.
Vagy ha már tudomány, harcoljunk becsületes tudományos eszközökkel! Bizonyítsák be hogy nincsenek! Akkor elhiszem! Ha minden felhozott tényanyag amellett szól, hogy nincsenek, és minden olyan tény, amely eddig a démonok létével volt magyarázható, megmagyarázható démonok nélkül, pusztán materiális okokkal, akkor, de csak akkor elhiszem!
Na - és ha eme tudás birtokában gyógyítani tudok minden olyan betegséget és jelenséget, amely eddig démoni megszállásként volt leírva! Én becsületes esélyt adok a sámánnak is, a papnak is, és az orvosnak is. Kíváncsi vagyok, melyik boldogul vele. Akinek sikerül, annak a teóriája az igaz. Ilyen egyszerû! Én az a fajta ember vagyok, aki minden jelenségnek az értelmét keresi. Semmi sincs ok és cél nélkül. Bármi ami történik velünk, okkal és céllal történik. Ennek tükrében nézve világos értelmet nyert elõttem a betegségem: az a célja hogy rajta teszteljem le a módszerek hatékonyságát. Én nem hinni akarok és nem tekintélyek elõtt meghajolni, hanem tudni és átélni akarom az igazságot! Ha a sámán vagy a pap gyógyít meg, akkor vannak démonok. Ha az orvos gyógyít meg, akkor igaz a szerotonin-neurotranszmitter-elmélet. Ha olyan egyszerû formula, mint a "Jézus Krisztus nevében távozz belõlem démon!" hatásos bír lenni, akkor komolyan fontolóra kell vennem a démonokról szóló tanításokat! Akkor bizonygathatja nekem száz orvosi szaklap és tudományos könyv hogy nincsenek démonok, csak kinevetni tudom mert hát íme, épp most szabadultam meg egytõl! Már hogyne léteznének! Ha ilyen elemi tapasztalat megítélésében már tévednek, akkor mit várjak a nagy, sorsdöntõ kérdések tekintetében? Egyszóval: kikre bízzam az életemet, a sorsomat, a küldetésemet?
Eljövendõ gyermekeimet? Jézus azt mondta: A bölcs kõsziklára, a bolond homokra építi a házát. Hát én ezt a kõsziklát keresem, és nem akarok úgy járni mint a hangya, aki felmászott egy fenyõtobozra és elrikkantotta magát: na te hegy, most legyõztelek!

(Most, 2002.2.11-én azt mondhatom hogy lényegében eldõlt ez a kérdés! Semmilyen felírt gyógyszer nem hozott tartós javulást! egy rövid, 1-2 hetes javulás után visszatért a baj, újult erõvel, csak most már a havi másfélezer forintos gyógyszer szedése mellett! És ha abbahagytam, maga a pokol zúdult rám! Hát ennyit érnek a gyógyszerek! Nem hülyék a démonok, egyszerûen alkalmazkodtak az új helyzethez, a szaknyelv ezt nevezi homeosztázisnak, vagy prózaibban: hozzászokásnak! Aki a méreg segítségéhez nyúl, hamarosan egy lépést se képes tenni a méreg nélkül!
Többet értem az öngyógyítás bármilyen formájával, beleértve a Reikit és a kazettára mondott gyógyító szövegeket is, mint a gyógyszerekkel!)

Visszatérve az alapkérdésre: kiknek áll érdekükben elhitetni hogy nincsenek démonok? A válasz érdekes. Hát elsõsorban a démonoknak! Hiszen ha elhitetik hogy õk nincsenek, akkor zavartalanul folytathatják alattomos romboló tevékenységüket, mert aki esetleg rajtakapja õket azt tüstént bolondnak, eszelõsnek, hallucináló drogosnak kiáltják ki, zárt intézetbe dugják, vagy más módon teszik lehetetlenné, erkölcsi hullát csinálnak belõle. Az az ember, aki nyitott szemmel és füllel jár a világban, a legelemibb, leghétköznapibb dolgokban is rájuk ismer! Hát hogy lehet hogy a többiek nem veszik észre? Úgy érzem magam mint Pasteur, aki belenézett a mikroszkópba, látta a kolera, a TBC, a tífusz kórokozóit, és az utcán döbbenten figyelte az embereket: hát nem tudják? Hát nem érzik? Hogy minden beszívott köbcenti levegõben csírák milliói hemzsegnek, hogy beteggé, nyomorulttá tegye õket? Elõadásain hemzsegtek az emberek: a döbbent hallgatóság elõtt elsötétítette a termet és egy éles fénysugárkévét irányított a levegõbe: nézzék, hölgyeim és uraim, látják? A por! Hogy táncolnak a fényben a porszemek! Tudják meg, hogy ebben a porban milliárdszámra nyüzsögnek a halálthozó csírák, és önök ezt lélegzik be minden percben! De eljött az idõ, hogy a tudomány végre értelmes és hatásos eszközökkel szálljon szembe a betegségekkel, legyõzze a halált, mert végre tudjuk az okot és az okozatot! És Pasteur már látta a nagyszerû, eljövendõ új világot, amelyben nincs se betegség, se dögvész, se járványok, nem arat a halál gyermekek milliói közt, mert mindezt véglegesen és visszavonhatatlanul eltörölték!
Hát ilyen tisztasággal látom én a démonok világát! Ha jobbra nézek, ha balra nézek, ha TV-t nézek vagy egy újságba pillantok, ha a rádiót hallgatom vagy beszûrõdik az utca zaja, nem látok mást, nem hallok mást, csak a démonok ricsaját és tombolását! Diadalukat ünneplik, tudják hogy eljött az idejük! A TV-ben hemzsegnek az erõszakfilmek, a vér, a horror, a brutalitás, a kegyetlenség, a gyerekek ezt nézik, ezzel azonosulnak, s az eredmény: 9 éves sorozatgyilkosok, akik csecsemõket és kis gyerekeket gyilkolnak! Sohasem látott méreteket öltött a gyerekek megerõszakolása, a bûnözés! Erre van egy nagyon jó szakszó: Démonizáltság. Minden szó igaz, amit a Démonológia c. könyv leír! Látom, tapintom, szaglom, hallom! A csapból is ez folyik! Nem tudok egy vajaskenyeret úgy megkenni, hogy közben ne szörnyû balesetekrõl vagy még szörnyûbb gyilkosságokról halljak! Az ember gyilkosságot reggelizik, megerõszakolt gyereklányokkal költi el az ebédjét, földrengések áldozataival szunyókál délután és ha a haját fésüli, drogosok, kábítószercsempészek és maffiózók a társai! Nem én õrültem meg, hanem a világ! Nem én hallucinálok ha démont látok, tényleg ott van! Rámvigyorog és kiröhög. Büntetlenül teheti, mert "bolond, aki démont lát!" Aki meg nem látja, annál rosszabb neki, azon osztatlanul és zavartalanul uralkodhatnak!

A továbbiakban Dr. Makk Antal cikkébõl idézek: Hangok a Másik Dimenzióból címmel jelent meg a Szellemi Búvárok Egyesülete által kiadott Parapszichológia, Szellemtan címû folyóirat 99/5 számában.

SZELLEMHANGOK KUTATÁSA

Ezzel a témával már Edison is foglalkozott, amikor a Fonográfot feltalálta! De az õ eszközei még elégtelenek voltak. Viszont amikor az elsõ elektronikus magnetofonok, erõsítõk megszülettek, egyre többen botlottak bele abba a jelenségbe, hogy meghalt emberek hangját hallották vissza a felvételekrõl, sõt ezekkel a hangokkal beszélgetni lehetett, válaszoltak a kérdésekre! Ezzel megszületett az Ouija-táblák elektronikus változata. Idehaza errõl a témáról egy mukk hangot nem lehetett hallani, de pl. a németek és az osztrákok behatóan foglalkoztak vele, és sok ezer óra hanganyag gyûlt össze. Ennyi bizonyíték hallatán még a legszkeptikusabb tudósoknak is meg kellene hajolniuk, de persze nem ez a helyzet. Váltig tagadnak, cáfolnak és ignorálnak! Hát ha valóban létezik olyan készülék, mellyel élõ kapcsolat létesíthetõ a szellemekkel, akkor ez korunk legnagyobb tudományos és metafizikus felfedezése! Minimum Nobel-díj jár érte! Nagyobb jelentõségû mint a televízió, vagy a telefon! Hiszen alapjaiban változtat-ja meg a világnézetünket! (már persze azok világnézetét, akik eddig a materialista világképet vallották magukénak és úgy hitték, hogy az anyagi világon kívül nincs semmi, se szellem, se lélek, se semmi, ami túlélheti a test halálát. Akik eddig is hittek a spiritualitásban, azoknak a szellemhangok nem jelentenek újdonságot). Azt hiszem, a hagyományos pszichiátriának is szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a skizofrénia nem betegség, hanem felfokozott érzékenység, és a hallucinációk valóságosak, legalább annyira, mint az érzékek által közvetített benyomások, észleletek. Ha valaki attól szenved, mert a világ is szenved, akkor nem az illetõ a beteg, hanem a világ. Nem õt kell diliházba csukni, hanem a világot kell megjavítani. A világ megjobbítását viszont nem várhatjuk el olyanoktól, akik süketek és érzéketlenek a világ jajszavára, és kábultan menetelnek a saját kis önzõ céljaik szabta pályán. Csak olyanok segíthetnek, akik hallják, látják, érzik és tapintják a világ baját, és nem képesek ezt tartósan elviselni. Akiket a hagyományos orvoslás hülyére drogoz, hogy ne hallják azt, amit nem hallani nem lehet! Mert már az ajtónkon dörömbölnek a változások!

Dr. Makk Antal: Hangok a másik dimenzióból
(Három részlet a cikkbõl)

1986-ban elektromérnök fiam szerencsétlenségben meghalt, és akkor elhatároztam hogy megpróbálok vele kapcsolatba kerülni valamelyik elektromos hangkutató egyesület segítségével. (Kevés medialitással rendelkezõk az elhunyt "hívása" esetén a feltett kérdésre egy mikrofon nélküli magnón (erõsítõk szükségesek) rögzíthetik a válaszokat (rövid közlések)) (megjegyzésem: egy jó elektronikai szakember a megfelelõ eszközök birtokában pusztán ennyi információ alapján meg tudja építeni a szóban forgó magnót! Az égvilágon semmi akadálya annak, hogy a hazai kutatások is elkezdõdjenek. Hát akkor miért nem?! )
Rövid telefonálgatás után megtaláltam az egyik német egyesület vezetõjét, és jelentkeztem az egyik gyûlésre, ahol kb. 400-450 tag jött össze Fuldában, kb. 7-8 európai országból. A Hangokat Kutató egyesületnek kb. 2500 tagja van, de van egy másik német egyesület is. Ezeket az egyesületeket rádiómérnökök, hangmérnökök, elektronikus szakemberek, fizikusok alapították és szervezték. Van egy bécsi egyesület is, 1300 taggal. Még 6 másik európai országban is tudok egyesületrõl. Amerikában is vannak csoportok.Becslésem szerint kb. tízezer ember van egyesületben és egyesületen kívül, akik foglalkoznak a túlvilági hangok kutatásával.
A hangkutatás 27 évvel ezelõtt kezdõdött Svédországban. Fridrich Jürgenson-nal. Õ svéd operaénekes, festõmûvész és régész volt, aki egy kirándulása alkal-mával a vidéki nyaralóháza mellé kitette magnetofonját és fölvette a madárhangokat. És amikor visszajátszotta, meglepetésére azt tapasztalta, hogy egész halk kommentár és beszélgetés hallatszik, ami éppen a madárhangokról tárgyal. Milyen különös, gondolta, hogy ugyanakkor, amikor én a madárhangokat gyûjtöttem, valamelyik rádióállomás is ugyanilyen mûsort sugárzott! De többszöri visszajátszás után rájött, hogy semmiféle rádióadásról nincsen szó, különben is csak magnó volt, amit kitett, nem volt hozzá rádió. Bizonyos idõ után rájött, hogy itt tulajdonképpen másvalakik beszélnek, akiket nem látunk, de hallunk, egész világosan és érthetõen. Idõvel szóltak is hozzá, és neki is adtak üzeneteket személy szerint, nevén szólítva. Nem kis meglepetésére, egy kis idõ múlva saját meghalt édesanyja hangját hallotta, aki nem is a nevén, hanem a becenevén szólította, ahogy életében mindig hívta. És bizonyos idõ után meghalt nõvére is jelentkezett, és szólt hozzá kazettán keresztül.
Jürgenson kitartóan folytatta a kísérletezést, hónapokon és éveken keresztül, és végül 2-3 évi kísérletezés után könyv alakban is megjelentette az összegyûlt anyagot. Már addigra ezerre ugrott a kazetták száma. Az anyag nagy része elsõsorban családi és személyes, baráti vonatkozású üzenetek. Családtagok és elhunyt barátok üzentek, de késõbb irodalmi emberek és politikai személyek is, de néha tudományos vagy pedig történelmi és más természetû információkat is adtak. Fridrich Jürgenson a svéden kívül beszélt még oroszul, németül, olaszul, angolul, úgyhogy elég könnyen megértette a különféle nyelveken befutó üzeneteket. Mûvészi pályafutását feláldozva teljesen a hangkutatásnak szentelte az életét. Idõvel a nyilvánosságban is elterjedt a hangkutatás és mások is csatlakoztak hozzá.

Nagyon finom rádiókészülékkel vagy magnetofonnal vagy mikrofonnal és magnetofonnal be lehet fogni ezeket a hangokat, illetve kérdéseket lehet föltenni. Jürgensont azóta nagyon sokan fölkeresték, hogy meggyõzõdjenek. Többek között Harald Bergensten - Stockholmból - akihez a saját meghalt magyar felesége szólt magyarul, a kazettán keresztül és a nevén szólította. Egy másik közismert kutató, Dr. Konstantin Raudive filozófus, irodalomtörténész és esztéta 1965 õta kísérletezik, és számos irodalmi tanulmányán keresztül két könyvet kizárólag ennek a témának szentelt. Könyvei nagy visszhangot váltottak ki Németországban. Ezután Colin Smith angol könyvkiadó elhatározta, hogy kiadja a könyvet angolul is. Mikor az angol miniszterelnök-helyettes értesült errõl, levélben közölte a kiadóval, hogy a könyvet nem lehet addig angolul megjelentetni, amíg az angol tudósok, szakemberek meg nem gyõzõdnek róla, illetve meg nem ismétlik a kísérleteket. Erre hamarosan sor került, és az angol rádió a BBC , a legjobb katonai lehallgató készülékek segítségével megismételte a kísérleteket neves szakemberek jelenlétében is. És 18 percnyi kísérletezés után több, mint kétszáz hang futott be angolul, németül és más nyelveken is, név szerint szólítva a jelenlévõket és bemutatkozva.
Egy férfihang például azonosította magát Arthur Schnabellal, aki nemrég halt meg, és németül beszélt a bizottság elnökéhez, aki személyes jó barátja volt még életében. Azonkívül John Barbirolli, a híres karmester is jelentkezett. A könyv ezután hamarosan megjelent angolul, és a televízióban és az újságokban hónapokon keresztül a hangkutatás kedvenc téma volt, késõ éjszakába nyúló vitákkal.
Hamarosan a szovjet kutatók is felfigyeltek a hangkutatásra, és Arkady Kurylev elektromérnök megkérte a kelet-német kutatókat, hogy gyûjtsenek minél több információt a német esetekrõl. Prof. Kurylev és egy kelet-német fizikus, Dr. Otto Stangl közös konferenciát szerveztek Potsdamban, ahol ismertették saját eredményeiket a hangkutatásról. Dr. Stangl beszámolt arról, hogy nagyon hasznos információkat kapnak a hanglényektõl és Kurylev kijelentette, hogy a halottakkal való kommunikáció tisztán technikai probléma. Kezdetben lemásolták a nyugati kutatók módszereit, de hamarosan igénybe vették az ûrkutatés segédeszközeit a parabola antennákkal ellátott mûbolygókat, amelyek az egész világot behálózták és megkeresték azokat a frekvenciákat, amelyekkel egész tisztán sikerült a halottakkal kommunikálni. (Nem voltak zavaró mellékzörejek. A szerk.) E frekvenciák megteremtették a "forró drótot a másvilággal" mondotta Dr. Stangl, több mint egy tucat emberrel kommunikálunk odaát, és a kutatás jelen fázisában azokkal a múltbeli személyekkel (halottakkal) érintkezünk, akik a jövõnket még így is befolyásolhatják. A közönség felé a napisajtóból kevés információ jutott el.

A másik gyakorlati jelentõség: tudjuk nagyon sok elmebetegrõl, hogy bizonyos "hallucinációkban" szenvednek. Az ilyen betegeket elektrosokkal kezelik, és más drasztikus eszközökkel. Bécsben és Németországban az ilyen személyeket körülvették monitorokkal, és bebizonyosodott, hogy valóban létezõ hangokat hallanak! Nagyon érdekes esetet közöltek egy amerikai szaklapban. Egy taskenti édesanya, akinek 3 gyermeke közül a legkisebb autóbalesetben meghalt, két hónapon keresztül állandóan hallotta a gyermek hangját. És amikor a taskenti orvosok és fizikusok a legjobb lehallgató készülékekkel körülvették, kiderült, hogy igenis az elhunyt gyerek hangját hallja állandóan!

( Tehát a hallucinációk valóságosak!! El sem tudom mondani, milyen óriási jelentõségû ez a felismerés! A napilapoknak a címoldalon kellene világgá röpíteni ezt a hírt! Hiszen akkor az elmebetegek egy része nem is beteg! Csupán túlérzékeny! Egy Nyomkeresõt felülmúló hallása van, és amit hall, az valóságos! Csupán az teszi beteggé ezt az embert, hogy nem bírja elviselni azt, amit hall! Ha meg akarjuk tudni, mit érez, mit él át, csak töltsünk el egy pár hetet egy auschwitzi haláltáborban! És hallgassuk nap mint nap a halálsikolyt, az õrjöngést, a pattogó vezényszavakat! Na? Hányan maradnak normálisak ezek után? Hányan bírják ki ép ésszel ezt a tréninget? Megj.: lehet hogy ma, 2000-ben nem Auschwitzba kell ehhez menni, de biztos vagyok benne, hogy ma is vannak a Földön pokoli helyek, melyek tán felül is múlják Auschwitzot. Ne feledjük: 55 évet fejlõdött azóta a technika!)

Megjegyzés: A dõlt betûs részeket én írtam.

Egy harcos nem harcol, ha nincs ellenség. Nem fog bolond módjára levegõt szurkálni. Ha meg akarom törni a harcos ellenállását, a legjobb módja az, hogy elhitetem vele: nincs is ellenség! Meghazudtolom a saját érzékeit. Letagadom még a csillagokat is az égrõl! A démon láthatatlan. Ahogy a szél. Ahogy a mágneses mezõk. De a szelet fel lehet ismerni a hatásáról: hajladoznak a fák, szaladnak a felhõk, kavarog a por az úton. A mágneses mezõt is fel lehet ismerni: az iránytû kitér, a vaspor erõvonalakká rendezõdik. Hát a démont is fel lehet ismerni! Ugyanilyen egyszerû eszközökkel! Ha valakinek hirtelen kisiklik az élete, ha ital, cigi vagy drog rabja lesz, ha búskomorságba esik, öngyilkosságról fantáziál (pedig egy héttel ezelõtt még szinte kicsattant az egészségtõl!) akkor világos a helyzet: démonnal van dolgunk! Lehet hogy az illetõ látott egy szörnyû, véres balesetet és azóta se tud szabadulni a látvány sokkoló hatásától. Már aludni se tud, enni se, rémálmok gyötrik, fél kimenni az utcára, úgy érzi, összetört benne minden. Nincs már célja az életének. Minden hiábavaló. Nem kezd bele semmibe mert úgyis minek? És ha belekukkantanánk a fejébe, hallanánk amint egy hang kitartóan ismételgeti benne: Úgyis hiába. Nem menekülhetsz. Add fel! Jobb, ha mosz abbahagyod. Késõbb sokkal rosszabb lesz. Stb. Hát ez a démon! Akkor hatol be az emberbe, amikor meggyengül a védelmi rendszere (pl. lát egy balesetet, vagy õt éri baleset, sokk, erõs érzelmi hatás, gyász, veszteség) Az egészséges ember jólgerjesztett rendszer, a beteg ember pedig alulgerjesztett rendszer. Az ilyen érzékeny a nagyon kis hatásokra is. Az ilyen rendszereket a fizika alaposan kitanulmányozta, matematikailag leírta. Tehát mondhatom nyugodtan azt, hogy létezik egy matematikai bizonyítás a démonok létére, mûködésének hogyanjára, és arra is, hogyan kell bánni velük! Ez a leírás megerõsíti a Démonológia hagyományos teóriáját, alátámasztja, egyszóval: tudományosan bizonyítja! (A másik tudományos bizonyítás a fentebb idézett Dr. Makk Antal cikk!) Ezzel szemben nem ismerek egyetlen épkézláb tudományos érvet, bizonyítékot, pláne matematikai formában leírt elméletet, amelyik a démonok léte ellen szólna, illetve azt támogatná hogy démonok nincsenek. Tudniillik nincs olyan tudományos elmélet sem, amelyik a tudat mibenlétét helyesen írná le! Nem tudják, mi a tudat, a lélekre meg a tudomány ugyanúgy azt mondja hogy nincs, mint a démonokra! Ha nincs lélek, akkor mi a különbség az élõ és a halott ember közt? Tudniillik fizikailag semmi különbség nincs! Ugyanaz az anyag, ugyanaz a struktúra, ugyanaz az elrendezõdés, csak épp a lényeg hiányzik belõle: az élet! Ugyanakkor a hagyományokra épülõ tudományok, mint pl. a Védikus Tudomány világosan leírja és megmagyarázza a tudat mibenlétét, összetételét, az erre épülõ gyakorlat: a Jóga pedig olyan dolgokat tud felmutatni, amire a nyugati tudomány egyszerûen képtelen! És a Védikus Tudomány leírja a démonokat is! Sõt, osztályozza is õket: Préták, Bhúták, Aszurák, Gremlinek, Goblinok, stb.
Minden szinten a tapasztalattal összhangban van. A nyugati világ betegségei: a rák, a dohányzás, a stressz, a rossz táplálkozás , az erõszak, az erkölcstelenség, a tudatlanság, és a szellemi képességek elcsökevényesedése olyan egyenesen következnek a védikus tanokból, amilyen logikus az is, hogy a kolerás vizet ivó afrikaiak közt tombolnak a járványok!
Na és aztán ott van a legkritikusabb kérdés is: Van-e Isten? Talán nem meglepõ, hogy a tudomány erre is azt feleli hogy nincs! Elüti a kérdést azzal, hogy Isten létét nem lehet bizonyítani. Dehogy nem lehet! Roppant egyszerû kísérletekkel meggyõzõdhet az ember az igazságról! Talán mondanom se kell, hogy ezek a kísérletek mind a tiltott kategóriába tartoznak. Meditációs módszerek, testen kívüliség megtapasztalása, halálközeli élmények. Ma már orvosi rutinfeladat egy szívet megállítani, majd öt perc múlva újraindítani! De az az orvos, aki ezt megpróbálja (csakis a saját szakállára persze), az állását teszi kockára, sõt, börtönbe is kerülhet emberölési kísérlet miatt!
(Errõl szól az Egyenesen át c. film, ahol fõiskolai hallgatók kísérleteznek szívmegállítással, hogy megtudják, mi van odaát. Egyébként pedig ez a film a dezinformálás tipikus példája, mert teljesen hamis, ijesztõ képet fest a halálközeli élményekrõl! nyilvánvaló célja az elriasztás!) Azt persze nem tudhatjuk hogy a CIA és az FBI titkos laboratóriumaiban milyen kísérletek folynak...
A Tudományos Távollátás módszerét (Scientific Remote Viewing, SRV) ma már egyetemeken tanítják (na nem itt! Kaliforniában!) Ezzel a módszerrel az ember közvetlen meggyõzõdhet Isten létérõl, az UFÓk tevékenységérõl vagy a Galaktikus Föderáció mûködésérõl. Elutazhat a távoli múltba vagy jövõbe, saját szemével láthatja az igazságot.
Persze a tanfolyamot meg kell fizetni. Persze csak a kiválasztottak juthatnak be a legbelsõ szentélybe. De hát így van ez a tudományban is!
Például a részecskefizikában. Melyikünk teheti be a lábát a CERN gyorsítóiba, vagy akár egy atomreaktor irányítótermébe? Hát az utca embere aligha! A 6 milliárd emberbõl talán csak néhány százezer látott uránt közelrõl, és csak néhány ezer látott elemi részecskéket! A többi ember csak hihet bennük! Nekik a tudósok azt mondanak, amit akarnak. Ellenõrizze le aki nem hiszi! Építsen Bevatron-gyorsítót hátul a kiskertben! Vadásszon kozmikus sugarakra egy Pajtás-fényképezõgéppel!
Én megtettem, tudom, mit beszélek! ...Aki nem hiszi, járjon utána!
És innen már csak egy lépés ez: Aki nem hiszi, annak utánajárunk!
Szerotonin-tengely, dopamin-hiány, érdekesen hangzó varázsszavak ezek az emberek zöme számára, de megint csak ezrekben mérhetõ azok száma, akik tudják is hogy mi rejlik mögöttük! Annak idején, 70-72 körül, mekkora izgalommal tanultuk a genetika alapjait! Transzfer-RNS, messenger-RNS, Adenin, Citozin, Guanin, Timin, Uracil...Azt hittük, a tudás netovábbját értük el! Soha álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az ember már rég eltûnt, semmivé foszlott, és csak az üzlet, a biznisz, a profit számít, nem érdekel senkit, milyen áron, hányan és hogyan fizetnek meg ezért a tudásért! Ne feledjük, a genetika Auschwitzban kezdõdött, és a 2. világháború után Mengeléék ott folytatták, ahol abbahagyták, csak már Amerikában! Naponta fajok ezrei pusztulnak ki(csak a kutyák nem akarnak fogyni!) a klímaösszeomlás határán tántorgunk, a beígért katasztrófa talán már csak órák kérdése! Ez a nyugati civilizáció végösszege: Totális pusztulás! Ebben a civiliben én nem akarok "normális" lenni. Én látom a démonokat. Sokan mások is látják, nem vagyok egyedül. Az Internet segítségével sokmindenrõl meggyõzõdtem. Pl. arról, hogy már 25 évvel ezelõtt igazam volt az egész világ hivatalos tudományával szemben. Teljesen magamtól találtam rá az Igazságra. Arra az Igazságra, amely talán még megmentheti a bolygónkat. Ha sikerül legyõzni a világot uraló démoni akaratot. Ha sikerül összefognunk. Ha nem hagyjuk hogy kiszúrják a szemünket, betömjék a fülünket hazugságokkal. Amelyik civilizáció nem akar tudomást venni a démonokról, az kultúrális öngyilkosságot követ el. Hasonlítsuk össze a kutyaszaros, benzinfüstös Budapestet a japánok tisztaságával és rendszeretetével, és akkor látni fogjuk, mi a különbség! A sintó és buddhista szentélyeknek van gazdája. Budapestnek nincs.Itt semminek sincs se lelke, se zamata, se illata, csak bûze. Mindenhonnan a pénz démona vicsorog elõ! (Végül is a tudománynak van igaza: itt tényleg nincs lélek!) Ma egy vak koldus a metrón koldult. Olyan volt, mint a halál, a pestis dögvészes angyala! Rémítõ volt. Itt tartunk. Egyre több a hajléktalan. És én tudom: nem véletlenül! Egy radikálisan deszakralizált világban vagyunk kénytelen élni. Erre egy érzõ lélekkel megáldott-megvert ember csak azt mondhatja: de szaaaaar! Most, miközben ezt írom, egy Mozgó Gázkamra dönti dögletes bûzét az ablak alatt, olyan pokolbûzt árasztva, amihez képest a Ciklonbé virágillatú parfüm! Dejó, hogy még ezen is tudok röhögni! Mért, sírjak?!

99.11.23: Végezetül azzal szeretném zárni monográfiának is beillõ írásomat, hogy a fenti problémákra létezik megoldás.
A keresztények megoldása az, hogy Jézus Krisztus nevében kiûzik a démonokat.
Az én megoldásom viszont az, hogy szeretetet árasztok ki magamból minden teremtett lény iránt, még a démonok iránt is. A szeretet ereje megtöri a gyûlölet erejét, feloldja a félelmeket, a gátlásokat, ajtót és ablakot nyit a falakon. A szeretet a Mindenség Tükre, és aki szeretetet sugároz a Mindenség iránt, azt a Mindenség meghálálja, befogadja, jóval viszonozza.
Így valósul meg a mondás: Minden ember a maga szerencséjének a kovácsa. Mert aki szeretetet ad, aki minden munkáját szeretettel, szívvel-lélekkel végzi, annak az ügyei szerencsésen alakulnak, azt az emberek is szeretik, örömmel látják, megnyílnak felé, és még az anyagiak is rendezõdnek. A szeretet a Mindenség kulcsa. Minden zárat megnyit. Jézus is ezt tanította. Amit tesztek a legkisebbekkel, azt teszitek velem is. Nem a vallásosság látszata az ami megváltja az embert, hanem az hogy képes szeretetet adni és kapni,képes elengedni mindent, nem ragaszkodik anyagiakhoz, mindent fel tud áldozni ha ezzel segíteni tud másokon. Szereti és elfogadja önmagát, tudja hogy Isten feladatát teljesíti. Az ember sorsa magától elrendezõdik. Attól kezdve hogy megvalósította életében a szeretet elvét, az élete újból sínen van, minden rendbejön körülötte és benne, a betegségei elmúlnak, a fóbiái elenyésznek, a bánatai örömmé oldódnak, könnyeibõl gyémántok lesznek. Szeretete gyógyító erõt ad másoknak is, jönni fognak hozzá az emberek, messzirõl is, és mindenkit úgy fogad, mintha régi jó barátok lennének. Ha pénzre van szüksége, mindig lesz aki ad neki, ha segítségre szorul, mindig lesz aki segítse. Démonai engedelmes szolgákká válnak, ellenségei barátok lesznek.
Már nincs szüksége arra hogy elûzze a démonokat, maguktól elhagyják õt, sõt maguk a démonok is megjavulnak, megváltódnak. Azt hiszem ez a legtöbb amit az ember az életben elérhet. Hát, kb. ennyit szerettem volna elmondani. Kívánom hogy ez az írásom a lények javát szolgálja minden világban. Legyen segítség, legyen támasz a bajban, legyen útmutató azoknak, akik még ködben tévelyegnek, nem találva a kiutat. A kiút itt van elõttünk, itt van bennünk. A mesehõs csak a mese végén döbben rá, hogy a varázskulcs, amit olyannyira keresett, amiért az egész világot bejárta, mindvégig ott lógott az övén, csak sose jutott eszébe használni. De azért az útja se volt hiábavaló: élményekkel, kalandokkal gazdagodott, segítõkre és barátokra talált, és ha eljön mesebeli uralkodásának kezdete, egy becsületes, nyíltszívû király kerül személyében a trónra, aki jólétet, bõséget és gazdagságot biztosít az országnak. Köszönöm hogy megírhattam ezt, köszönöm hogy elolvastátok.

KRISTÓF MIKLÓS 99.12.12 este

Ui. 99.12.12 Amiket megírtam, tényleg igaz. Tapasztalom áldásos hatását. Tényleg segítenek az emberek, és tényleg jönnek hozzám messzirõl, még Amerikából is! Isten a szeretet. Sokszorosan igaz ez! Van kiállításom, egy ónszobromat meg is vették, és néhány képet is meg fognak! Így valóban van okom a bizakodásra! Látom hogy van értelme az életemnek.

Ui. 2002.2.12 Sok módszert kipróbáltam az elmúlt két évben. Csak az bizonyult hatásosnak, ami tartalmazta a szeretetet, önmagam iránt és mások iránt. Démonainkat meg kell váltanunk. Azzal hogy elûzzük õket, nem oldunk meg semmit mert rászállnak másra és ugyanott folytatják. A démon megváltása csak szeretettel, kitartással és rendíthetetlen hittel lehetséges. Õk is fényre szomjaznak, és azért ragaszkodnak hozzánk, mert szeretnek minket, mi vagyunk nekik az éltetõ elem. De ezt megadhatjuk nekik úgy is, hogy nem dõlünk be az általuk felkínált hamis világképnek. Egyszerûen tegyük az ellenkezõjét annak, amit a démon sugall! Ha gyûlöletre buzdít, adjunk szeretetet, ha gyalázkodásra sarkall, mondjunk áldást. És ugyanez igaz embertársainkra is, akiket, valljuk be, sokszor az állatoknál is alábbvaló módon kezelünk! A világ a mi tükrünk. Amit adunk, azt kapjuk vissza. Démonaink a mi arcunkat tükrözik vissza! Azért olyan elviselhetetlenek... Isten tudtával és beleegyezésével gyötörnek minket, mert õk a büntetõsors! Így teljesül Isten elve, a karma törvénye: Amit vetsz, azt aratod! Csak úgy szabadulhatunk, ha kilépünk a tükrök közül, melyek végtelen sokszorozódásban mutatnak minket, könyörtelenül feltárva az árnyoldalakat is! A dimenziómozdulat pedig a végtelen és feltétel nélküli szeretet, megbocsátás minden iránt és a régi sérelmek elengedése, lemondás a bosszúról, megtorlásról, visszavágásról.
Aki ezektõl a sallangoktól megszabadul, az hatalmas energiákra tesz szert, visszanyeri magának az Örökkévalóságot, és belép az Örök Jelenbe, amely Isten jelenléte, boldogság és Mennyország. Még halála elõtt része lehet a Feltámadásban.

Földünk ma egy óriási, sorsdöntõ változás közepén van. Felemelkedik a Fénybe, dimenziót vált. Ez óriási krízishelyzettel jár, ahogy a gyógyulást kíséri a magas láz. Az emberek különféle kellemetlen tüneteket észlelnek. Úgy tûnik, a világ egyre rosszabb. Ez azonban csak átmeneti állapot! A megtisztulási folyamat része! Ha túljutunk ezen a szakaszon, egy sokkal szebb, tisztább világ vár ránk! Ez az a világkorszak, melyet így hívunk: A Vízöntõhajnal.